Rudolf Steiner rövid életrajza

1861 Rudolf Steiner február 27-én Kraljevecben született, Magyarországon (a mai Horvátország területén), apja az osztrák déli vasút tisztviselője volt. 1862-1879 Gyermekkorát és fiatalságát Mödlingben, Pottschahban töltötte. Iskolába Neudörflben és Bécsújhelyen járt. Kitüntetéssel érettségizett. 1879-1882 A bécsi Műszaki Főiskolán tanul. Főtantárgyai: matematika, kémia, fizika és biológia. Emellett irodalom, filozófia és történelem. 1882-1890 Goethe természettudományos írásainak kiadása Kürschner Deutsche National Litteratur-jában. Filozófiai tanulmányok. Első könyvének megjelenése A goethei világszemlélet ismeretelméletének alapvonalai (1886). Levélváltás Eduard von Hartmann filozófussal. Magántanító egy bécsi családnál. Itt találkozik Josef Breuerral, Sigmund Freud tanítójával. Barátai Rosa Mayreder költőnő és a női jogok harcosa, valamint Friedrich Eckstein, Anton Bruckner későbbi titkára és életrajzírója. A Deutsche Wochenschrift szerkesztője Bécsben (1888). Számos cikk jelenik meg politikai témákról. 1890-1897 A Goethe-Schiller archívum állandó munkatársa Weimarban. Goethe természettudományos írásainak Sophia-kiadásában vett részt. Találkozik többek közt Hermann Grimmel, Eduard von Hartmann-nal, Ernst Haeckellel, Gabriella Reuterrel és John Henry Mackayval. Barátsága Anna Eunikével, házasságkötésük 1899. A filozófia doktorává avatják a rostocki egyetemen (1891). Disszertációja 1892-ben jelenik meg Igazság és tudomány címen. Naumburgban meglátogatja a beteg Friedrich Nietzschét. Megismerkedik Elisabeth Förster- Nietzschével és Nietzsche műveinek kiadójával, Fritz Koegellel. Megjelenik A szabadság filozófiája (1894), Friedrich Nietzsche küzdelme kora ellen (1895) és Goethe világszemlélete (1897). 1897-1904 Berlinben a Magazin für Litteratur és a Dramaturgische Blätter kiadása és szerkesztése. Előadói tevékenysége a Szabad irodalmi társaság-ban a Giordano Bruno Szövetség-ben, Az eljövendők irodalmi körében és másutt. Hat évig tanít a munkásképzés Wilhelm Liebknecht által alapított iskolájában. Találkozik többek között Else Lasker-Schülerrel, Ludwig Jacobowskival, Stefan Zweiggel, Erich Mühsammal, Paul Scheerbarttal és Rosa Luxemburggal. Számos cikket ír a kultúra és a kor kérdéseiről. 1902-1912 Élénk előadói tevékenység, különböző nyilvános egyesületekben és a Teozófiai Társaságban, amelynek német szekcióját 1902 októbere óta vezeti. Találkozás Annie Besanttel Marie von Siverssel együtt bel- és külföldi teozófus páholyok létesítése és szervezése. Előadásaiban és írásaiban nem a hagyományos teozófus tanítást képviseli, hanem saját kutatási eredményeit, így elsősorban 1901 és 1910 közt megjelenő írásaiban: A misztika az újkori szellemi élet hajnalán, A kereszténység mint misztikus tény, A magasabb világok megismerésének útja és A szellemtudomány körvonalai. Barátsága Edouárd Schuré és Christian Morgenstern költőkkel. Münchenben 1907-ben Schuré Eleusis szent drámájá-nak betanítása és rendezése, főszerepben Marie von Sivers. Egy új építőművészi impulzus kezdetei. 1910-1913 Rudolf Steiner négy misztérium-drámájának ősbemutatója Münchenben, saját irányításával. Épület terve Münchenben a művészi rendezvények, előadások stb. számára. A terv a hatóságok ellenállásán hiúsul meg. 1913-1919 Megválik a Teozófiai Társaságtól, és megalapítja az Antropozófiai Társaságot. Számos előadói körút, Marie von Siversszel (1914-től Marie Steiner) szoros együttműködésben felépíti a bel- és külföldi antropozófus ágazatokat. Rudolf Steiner vezetésével és számos művész közreműködésével felépül Dornachban (Svájc) a Goetheanum, egy művészien kialakított kétkupolás épület. A Goetheanum környezetében további lakóházak és gyakorlati célú épületek készülnek, ugyancsak az ő útmutatásai alapján. Az euritmia, egy új mozdulatművészet kezdetei (1911), amelyet a továbbiakban színpadi művészetté fejlesztenek. A szociális kérdés lényege című írásaiban (1919) és számos előadásában és cikkében a szociális organizmus hármas tagozódásának eszméjét képviseli. 1919 őszén megalapítja az első Szabad Waldorf-iskolát, ezt haláláig ő vezeti. 1920-1925 Számos előadásában és szakmai tanfolyamon indítékot ad különböző munkaterületek megújulásához, ilyen a pedagógia, az orvostudomány, a természettudományok, a nemzetgazdaság, a teológia, a mezőgazdaság, a művészet és mások. Létrejönnek az első antropozófus beállítottságú kutatóintézetek. A tagok előadásain elmélyíti a szellemtudományos tartalmakat. Rendszeresen írja cikkeit az 1921-ben alapított Das Goetheanum című hetilapban. 1922/23 szilveszterének éjjelén tűz pusztítja el a Goetheanum épületét. A munkát (előadások, művészeti rendezvények stb.) az asztalosműhelyben folytatják, amelyet a tűzvész megkímélt. A másik betonból készült épülethez (elkészült 1928-ban) betegsége miatt (1924 őszétől) már csak külső modellt tudott készíteni. A tagok számának növekedése és az antropozófus beállítottságú leánymozgalmak elterjedése (pedagógia, orvostudomány stb.), valamint a megváltozott körülmények 1923 végén az Antropozófiai Társaság újjáalakításához vezetnek. Rudolf Steiner ebben elvállalja az elnökséget. 1924 ősze fekvőbetegségének kezdete. Az erősen megnőtt előadási tevékenység hirtelen megszakad. Betegágyán folytatja Életutam című önéletrajzának megírását. Ita Wegman orvosnővel együtt létrejön A gyógyművészet kibővítésének alapjai. Nyílt levelek és vezérfonalak alakjában indítékot ad a tagoknak munkájuk spirituális elmélyítéséhez. 1925. március 30-án Rudolf Steiner Dornachban halt meg. Rudolf Steiner műve ahhoz nyújt alapot az egész világon, hogy az emberek az antropozófia impulzusait ne csak az egyes ember fejlődése számára tegyék eredményessé, hanem a munka és az élet legkülönfélébb területeinek megelevenítésére törekedjenek. Műveit, tanulmányait, előadásait - több mint 4000 maradt meg a hallgatók jegyzeteiben -, valamint terjedelmes művészi munkásságát a Rudolf Steiner összkiadás áttekinthetően csoportosítva teszi hozzáférhetővé a nyilvánosság számára. A kiadói munkát a Rudolf Steiner hagyatékát gondozó ún. Nachlassverwaltung felügyeli Dornachban (Svájc), ahol archívumban őrzik a fennmaradt iratokat, kéziratokat, leveleket, feljegyzéseket, az előadások lejegyzéseit és sok egyebet. Az összkiadás, már nagyobbrészt megjelent 330 kötetén kívül a mű egy részét a Rudolf Steiner zsebkönyvek sorozatában is kiadják. Ezenkívül bizonyos témákhoz számos különkiadás is megjelent. Közelebbi információ céljából rendelkezésre állnak a Nachlassverwaltung-hoz tartozó Rudolf Steiner Kiadó aktuális katalógusai.